Vezetés Amerikában

Sokáig gyűjtögettem a tapasztalatokat, botrányos szerencsétlenkedéseket, átrágtam magam az amerikai KRESZ-en, megszereztem a jogosítványt, és csináltam pár roadtrip-et... így mostanra érkezett el az idő, hogy megírjam a bejegyzésem arról, hogy milyenek is a vezetési szokások Amerikában, milyen az élet az utakon, hogyan történik a jogsi szerzés és a többi.

Szóval megérkeztem Amerikába, és az első dolog, amihez hozzá kellett itt szokni,- nem meglepetés- az autók mérete. Meg ahhoz, hogy olyan márkákat, típusokat látsz, amiket mi Európában sosem hallottunk.

Furcsa paradoxon, hogy Amerikában is terjed ez a környezetbarát, recycling őrület, és teljesen meg vannak vadulva tőle,  a csapból is ez folyik, ehhez képest kivétel nélkül ilyen ipari anyahajókkal közlekednek. És nem csak Pedro-ék, akik a kerteket csinálják a környéken és hozni-vinni kell a fűnyírót, meg a létrát. Állsz a piros lámpánál és egyesével üldögélnek a 7 személyes tankjaikban a tizenéves fiatalok, meg az anyukák. Ugye hivatalos nevükön SUV- ként futnak (Suburban vehicle), de attól, hogy valaki a külvárosban lakik, és van egy terasznyi kertje, meg két gyereke, szerintem még nem indokolt a használatuk.
Értem én, hogy biztonságos, meg itt egészen olcsó a benzin, na de hát ezek a gépállatok akkor is úgy zabálják a benzint, hogy azzal pont telibe szarják a környezetkímélős őrületüket.
Ezen mondjuk 1-2 értetlen cöccögés után túl tettem magam, mert ebben az országban a logikát meg a józan észt el lehet felejteni:D

Az első családomnál egy Chevrolet HRR-t vezettem, amit még indulás előtt Magyarországon legugliztam, és azon szörnyülködtem, hogy mekkora autót fogok vezetni. Aztán kint a forgalomban körülbelül 2-3 nap után rájöttem, hogy itt ez a kocsi, átlagos, majdhogynem kis méretűnek számít.
Aztán a helyszínváltással új kocsi került alám, ezúttal egy Ford Expedition, ami már szerintem nem is SUV, hanem "truck", amire nem tudom mi a magyar szó, de hatalmas.:D
Ez már egyébként nagyobb kihívás volt, és az első 4-5 napban úgy éreztem magam, mint aki újra tanul vezetni. Egyszerűen teljesen más élmény, mint egy normál méretű autót vezetni. El is voltam keseredve, borzasztó érzés, amikor már tök ügyesen száguldoztál, meg manővereztél, és akkor újra ott tartasz, hogy jól tartod-e a sávot, nem érzed az autót, és nem is látod mit csinálsz:D A parkolás meg egyenesen katasztrófa. A mai napig mielőtt leállítanám a motort kikukkantok, hogy hol a vonal, jó vagyok-e, mert onnan fentről semmit nem lehet látni. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen autónak olyan tömege van, hogy egyből megugrott a fékezési távolság meg az idő.
Aztán pikk-pakk megszoktam, és most már ott tartok, hogy imádom ezt. Hatalmas az autó, lehet vele menni rendesen, mindent kibír, nem akadsz el vele a hóban, onnan magasról egészen más vezetni, könnyebb sávváltásra ösztönözni a belső sávban szöttyögőket, és tényleg nagyobb biztonságban érzem magam. Úgy vagyok vele, hogy a kamionokon kívül végül is azt törlök le az útról ezzel a batárral, amit akarok:D

A kamionokról jut eszembe, hogy nem csak a saját autód méreteit kell megszokni ám, hanem a körülötted levőket is. Mert "mindig van egy nagyobb hal." És nem egyszer fordult már elő velem, hogy olyan szörnyeteg bukkant fel a visszapillantómban, hogy azt sem tudtam mit csináljak. Illetve a kamion forgalom az autópályákon..na az semmihez nem hasonlítható. Mind mennyiségben, mind méretekben. A kedvenc pillanataim, amikor felmész az autópályára, és próbálsz besorolni egy sávot, de csupa ilyen háromszorosan összekapcsolt kamion jön. Vagy amikor középen mész és mindkét oldaladon 2 percig csak kamiont látsz:D

Egyébként itt Amerikában tényleg el sem tudom képzelni az életet autó nélkül. (persze teljesen más, ha az ember egy nagyvárosban él, és egészen tűrhető tömegközlekedés van, mert pl. Chicago-ban, és San Francisco-ban is egészen jól ki volt építve a rendszer, ráadásul nem szívesen vezetnék a belvárosban)
Na de én a kertvárosi részeken mozgok, és hiába éltem Californiában egy nagyobbacska városban, még ott is lehetetlen volt eljutni akárhova kocsi nélkül. Néha kíváncsiságból legugliztam, hogy a házamtól, hogyan jutok el egy 10 percre lévő célállomásig, és 15-20 perc séta, 15-20 perc várakozás, plusz még min. ugyanennyi buszozás volt az opció. Hát kösz, nem.
Ebből kifolyólag nálam egyébként kikötés volt, hogy olyan családhoz nem megyek, ahol nincs saját autó, mert akkor nagyjából ülhetsz otthon vagy gyalogolhatsz fél órákat, vagy várhatsz arra, hogy legyenek olyan barátnőid, akik felvesznek, akik aztán előbb-utóbb megunják, hogy naponta téged fuvaroztassanak és akkor megint ülhetsz otthon.

Aztán a legelső dolog, ami feltűnt a vezetési szokásaikban, hogy lényegesen lassabban közlekednek, mint mi otthon. A városi közlekedésben még elmegy és azt mondom, hogy egészen kényelmes és reális.
Kis utcákban 25 mph a sebességhatár, ami 40 kmh, és ez még elfogadható. Normális, jelzőlámpás, 2-3 sávos közúton 40 mph, ami 64 kmh, ez meg még egészen sok is, a mi kis 50 kmh-s korlátozásunkhoz képest. Viszont a kertvárosokra sajnos az jellemző, hogy több a kis utcás, stoptáblás, 25 mph rész, mint a lámpás, forgalmasabb utak.
Ami a furcsa viszont az, hogy autópályán 55-65 mph között mozog a sebességkorlátozás, ami 88-105 kmh, és ez az, ami fájdalmas. Mert az autópálya azért van, hogy gyorsabban odaérj, ahova mész. Ezek meg kinevettetik magukat egy ilyen sebesség korlátozással. Amit sokat betartanak, sokan meg 15-20 mph-val meghaladják a korlátozást, aztán meg jön a bünti. De hát egyszerűen ha 55-el mennék az autópályán úgy érezném, hogy mindjárt megállok:D
Egyébként ez valamilyen szinten új dolog nekem a vezetésben. Mielőtt kijöttem, hiába volt jogsim, nem voltam rutinos, ezért nem fájt különösebben a sebességhatár betartása. Aztán itt annyit vezetek napi szinten, és úgy megedzett ezeknek a hodályoknak a vezetése, hogy egészen ügyes lettem, a sebességet kifejezetten megszerettem, és valamiért az a kényszerem van, hogy ha nincs forgalom, és nem megy előttem senki, akkor menni kell, nyomni neki, mert hát üres az út, hova szöttyögjek:D na és ilyenkor a kertvárosi 35 mph nagyon tud fájni, és nagyon könnyű kicsit többel menni:D

Bár az amerikaiak hiszik és terjesztik, hogy a sebesség korlátozást csak városon belül kell betartani, ahol irreálisan sok a járőr, és az autópályán csak útmutatónak vannak a táblák, ráadásul már 15 évesek, amikor még többel nem is nagyon tudtak menni az autók:D És amúgy is, ha tartod a tömeg tempóját, és nem mész kirívóan 80-90-en, akkor jó vagy, és nem kapnak ki a tömegből:D
Én ezt 6 havi 55-ös limit melletti 70-75-el száguldozás után úgy ítélem meg, hogy nagyjából helytálló és még egyszer sem kaptak ki a tömegből.

Na de ha már a közúti ellenőrzésnél tartunk, mesélek kicsit arról is..
A legfontosabb dolog, amit tudni kell, hogy elkéééépesztőőően sok rendőr van az utakon. Egy nap sem tudok úgy furikázni, hogy ne fussak minimum egybe. A még utálatosabb dolog bennük, hogy alig lehet észrevenni őket. Californiában ezek a tipikus fekete rendőrautók voltak, na most ebből a visszapillantódban csak annyit látsz, hogy jön egy fekete autó, és akkor szúrod ki,h rendőrautó, amikor látod az oldalát, vagy már túl közel van:D
Itt Lake Forestben ilyen ezüstös autók vannak (általában Chevrolet SUV-k), szintén oldalmatricázással, ráadásul ez az ezüstös szín még általánosabb, beleolvad a tömegbe, és szintén..mire észre veszed, hogy mivel van dolgod, már késő:D
Ehhez képest viszont a jó dolog az, hogy pl. ha autópályán állnak a leálló sávban, megy a szirénájuk folyamatosan..mármint csak a villogás, a kocsi tetején. (hát lehet, hogy ez már a magyar szókincsem pusztulása, de nem jut eszembe mi a neve:D) Így pedig már több száz méterről ki lehet szúrni őket, és beletaposni a fékbe, hihi. Szóval nem értem mi a logika. Mindenesetre még egyszer nem volt részem közúti ellenőrzésben, és szerencsére büntit sem kaptam, amit 10-ből 9 au pair megszív olyanokkal, hogy rossz helyen parkolás, a parkoló díj-fizetés elcseszése, piroslámpa, gyorshajtás:D

Aztán nézzük még mi volt a furcsa...a legszokatlanabb megoldás az, hogy a piros lámpánál, ha jobbra fordulsz, akkor azt a piros alatt is megteheted. Ehhez volt a legnehezebb hozzászokni, és még 2-3 hónap után is dudálgattak rám a piros lámpánál, a jobbra kanyarodó sávban:D Mostanra sikerült megszokni, és egészen jó dolognak tartom, hogy ha a forgalom engedi, lehet haladni:)

Aztán amit itt majdnem teljesen el lehet felejteni, az a jobb kéz szabály. Itt a nem lámpás kereszteződések 90 %-a stop táblás, és az a szabály, hogy az megy először, aki előbb ért oda. Elsőre ez is furcsa volt, meg vezetés közben nem nézel 3 irányba, hogy na, na, na, na ki volt itt előbb. Stresszes, na.
Aztán ezzel is úgy jártam, hogy mostanra úgy gondolom, hogy ez a világ legjobb dolga, és olyan egyszerű. Sokkal rosszabb menni valahol egy adott sebességgel és lesni a kis utcákat, hogy na vajon, jön-e valaki, vagy ha úgy jársz akkor állsz 5 percig egy helyben és engeded el a jobbkezes autókat. Mögötted gyűlnek az autók, a jobbkezes utcából meg folyamatosan jönnek.
Itt meg egyértelműen megállsz, mindenki megáll, nem kell lassan gurulva, láb kicsit a féken lesni, hogy bele kell-e taposni.:D Aztán egy megy innen, onnan, amonnan is, lehet haladni az összes irányból.

Más ilyen kirívóan eltérő szabállyal én nem nagyon találkoztam, egyszerűen csak meg kell szokni a táblákat, meg a sávfelfestéseket.
Amúgy meg nem véletlenül mondják, hogy Amerikában egy hülye is tud vezetni. Egyrészt ugye az automata, az a legcsodálatosabb dolog a világon, nekem biztos, hogy automatám lesz, ha saját autóm lesz. Másrészt pedig azon döbbentem meg, hogy itt a jelző táblákon felül még minden ki is van írva.

Otthon én ahhoz voltam hozzászokva, hogy kivágnak az útszélére egy kört, háromszöget, akármit, és akkor te azt ugye kapásból vágod, hogy mit jelent. Hát itt olyanok a KRESZ táblák, hogy ki van írva betűkkel minden. A "nincs előzés" táblába bele van írva, hogy nincs előzés, az összes kereszteződésnél kint van a "Do not block intersection", ami arra hívja fel a figyelmet, hogy ha dugó van és zöld a lámpád, az nem azt jelenti, hogy akkor is megyek, ha egy 3 kocsis kamion vagyok, és tuti, hogy ott hagyom a seggem a kereszteződés közepén. Ki van írva, hogy ne blokkolják a kereszteződéseket. Még a kis utcákban is! Hogy el ne felejtsék a kis butuskák.
Ettől függetlenül nem nagyon sikerül nekik. A kaminos esetbe, pl. már min. 3x futottam bele. De úgy egyébként is olyan elvarázsoltak. Még így is, hogy minden ki van írva, a szájukba van rágva, én minden nap úgy vezetek, hogy "miiiit csináááálsz?? mit csináááááálsz????" :D
http://www.youtube.com/watch?v=wqsrhBAqk60

Mondjuk valószínű, hogy ez azért is van, mert nem bírnak leszakadni a kis ájfónjaikról. Komolyan mondom, olyan kétségbe esetten nézegetnek le, meg sms-eznek menet közben meg a piros lámpánál, mint ha az életük múlna rajta. Az elején, amikor megálltam a piros lámpáknál mindig azzal szórakoztattam magam, hogy körbe néztem, beláttam 4-5 autót és majdnem az összes sofőr lefele nézegetett, és kihasználva azt a 30 másodpercet megírt egy sms-t vagy postolt facebook-ra:D És a rádióból meg ööööömlik a "don't text and drive".
(amúgy ez annyira jellemzi a kulturájukat szerintem...nyomatják a recycling-ot, aztán annyi benzint használnak el egy héten, mint mi otthon egy hónap alatt, 10 percenként megy a don't text and drive reklám, meg hogy viselj kitűzőt, blablabla, és miiiindenkiii nyomja a telefont, ahogy megáll 10 másodpercre:D imádják az ilyen hangulatos kis kampányszerű dolgokat, amikre így fel lehet lelkesedni, aztán telibe szarják. de ez már magánvélemény)

Szóval az iPhone az egyik oka annak, hogy nem tudnak vezetni, a másik meg az, hogy NEM ISMERIK AZ INDEXET!!!
Ezeknek az emberek egyszerűen fogalmuk sincs, hogy hol van, vagy, hogy mire való..soha, soha nem használják, és rohadtul idegesítő. Idegesítő, amikor sávot vált az autópályán, idegesítő, amikor mentek 40-el és egyszer csak egy kis mellékutcácska kanyar előtt 3 másodperccel beleáll a fékbe, te meg azt feltételezed, hogy a sebességet tartva megy majd egyenesen...
A másik szörnyű dolog az index-el kapcsolatosan hogy nagyon sok autónak pirosan világít, a narancssárga helyett, ami borzasztó megtévesztő, mert hirtelen sosem tudod, hogy most indexel, vagy szaggatottan fékezget.

http://www.youtube.com/watch?v=vvUKLEUW_ZA

Egyébként összességében elmondhatom, hogy az amerikaiak nem csak szerencsétlen, elvarázsolt, szöttyögős sofőrök, hanem cserébe még elképesztően bunkók is. Kezdve a kereszteződések rendszeres blokkolásával, egészen odáig, hogy ezek a parasztok soha, soha nem engednek be, sehol. Legyen út lezárás, baleset, elrontottad az irányt a lámpánál..és még indexelhetsz is..hát ezek azt nem ismerik, nem tudják mit akarsz, az meg, hogy beengedjenek, kizárt dolog. Az előzékenység azt itt nincs. És általánosságban véve még agresszívak is. Itt Illinois államban pl. több helyitől is hallottam, hogy ne nagyon dudálgassak rá senkire, mert rossz embert bosszantok fel, kikapnak a kocsiból és agyonvernek. De Chicago bizonyos részein dudálgatsz, még lehet át is lőnek egyet-kettőt.:D

Na de ennyit arról, hogy ők hogyan is vezetnek.

A kedvenc részem az amerikai vezetésben az autópálya. Elképesztően félelmetes jelenség az 5-6 sáv miatt, az autók mennyisége miatt, a sok-sok kamion miatt, és amiatt, hogy fél mérföldenként van 4-5 tábla kirakva rengeteg infóval, és akkor döntsd el, hogy hol kell kimenni, átcsatlakozni a másik autópályára és a többi.

Egyébként nekem tök furcsa volt, de az autópályák minősége nem olyan jó, mint amire számítottam, tök darabosak, össze-vissza anyagból vannak, különböznek, szar felület, stb.
Mondjuk nem is kell érte fizetni a legtöbb helyen. Californiában pl. csomót autóztam és sosem futottam fizetős autópályába. Itt Illinois-ban is van sok ahol nem kell, de itt már használtam olyat, ahol volt fizető kapu. Mondjuk 1-2 $-ba kerül, nem 3-4 ezer ft-ba.

De ez az 5-6 sávos vezetés, hát ez hihetetlen. az első 2,5 hónapban nem is nagyon merészkedtem fel autópályára. Aztán az első alkalommal egy kb. 10 perces szakaszt kellett mennem, de szerintem soha nem volt még ilyen biztos a fogásom a kormányon, mint akkor :D
Az elején borzasztó ijesztő a sávokat váltogatni ekkora sebességgel, márpedig azt egy ilyen forgalomnál tartani kell.
GPS nélkül szerintem táblák ide vagy oda, ha nem vagy ismerős a környéken, esélytelen hogy elboldogulsz, úgyhogy az autópályán vezetés nagyjából úgy néz ki, hogy 6 sávot tartasz szemmel, miközben ide-oda sorolgatsz, folyamatosan figyeled a 698938 táblát, amik oldalt is, meg fönt is vannak, hogy tuti minden irányba nézz, közbe nézel lefelé is, mert figyeled a GPS-t, ahol a robothölgy teljesen el van tévedve és össze vissza beszél, és reménykedsz, hogy nem hagysz ki egy kijáratot sem, és a jó irányban mentél fel az autópályára:D
A múlthétvégén csináltam egy laza 120 mérföldes kiruccanást, ami 3 különböző autópályát érintett, és  egy kijáratot vagy csatlakozást sem szúrtam el, ez az expert level.
Aztán vissza fele a GPS megzavarodott, és tök máshonnan szeretett volna, tök máshova irányítani, én kijátszottam, és végül GPS nélkül ugyanezt a 3 autópályás akciót lenyomtam a sötétben, ez az expert level 999.:D

Összességében én azt mondom, hogy nagyon szeretek itt vezetni, imádom ezeket az autópályákat, és azt, hogy egy-egy városon belül is simán megoldható, hogy autópályán juss el A-ból, B-be, és nem kell a lámpákkal meg a 35-el szöttyögéssel szórakozni:)

Aztán 3-4 havi vezetés, egy költözés után úgy ítéltem meg, hogy itt az ideje megszerezni a jogosítványomat.
Amerikában minden államnak saját KRESZ könyve van, és minden államhoz külön jogsi van. Persze lehet California jogosítvánnyal Illinois-ban vezetni, de aki állandó lakhellyel rendelkezik Illinois-ban, annak 90 napon belül kötelező megcsinálnia.

Nekem nagyon érdekes, hogy itt nem kötelező tanfolyamra járni. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz-e, mert végül is nem zsákmányolnak ki, de nem gondolom, hogy az hogy egy 16-18 éves gyerek apuval elmegy vasárnaponként vezetni 4-5x aztán elmész és megkapod a jogsit, jobb lenne.

Márpedig az emberek úgy készülnek fel, hogy elmennek szépen a Közlekedési Központba és ingyen elhoznak egy kis KRESZ-nyomtatványt (könyvnek nem mondanám, 90 oldal) vagy letöltik, átolvassák 1-2x, vezetnek párszor apuval, anyuval, aztán már lehet is menni vizsgázni.
Hát én is beszereztem ezt a kis nyomtatványt, 2x átolvastam, és párszor megdöbbentem. Olyanokat találtam azért, hogy csak néztem.
A 21 év alattiak (underage) és az alkohol kapcsolatára például sok fura szabály van. Ha 21 éves korod előtt van jogsid, és akármikor igazoltat a rendőr úton, gyalogosan, szórakozóhely környékén, és ha alkoholt vásároltál, fogyasztottál, ajándékként elfogadtál, szállítottál, már függesztik is fel a jogsid, függetlenül attól, hogy az autódnak éppen a közelében sem vagy, vagy aznap nem is vezetsz.
Ugyanez a szívás ittas underage barátaiddal, ugyanis, ha te 24 éves fejjel, józanul fuvarozod a te saját kocsidban az ittas 21 év alatti barátnődet, pápá jogsi egy időre.
A másik érdekesség, amibe belefutottam, hogy ha igazoltat a rendőr, lekéri az adataid, és kiderül, hogy elvált szülő vagy, aki nem fizeti a másiknak a gyerektartást, akkor már fel is vagy függesztve. Nem tudom mi a kapcsolat a kettő között, de elég jó motiváció:D
A harmadik vicces momentum az volt, amikor felmentem a Közlekedési Központ honlapjára elolvasni, hogy mi is a procedúra, és megláttam a mindenféle ügyintézési lehetőségeket, pl. kérelem benyújtása jogosítvány szerzésére/újítására/adatok változtatására...
Na de az milyen, hogy volt egy külön fül arra, hogy kérelem benyújtása nem változtatására..:D szóval ez itt ilyen rutinügyintézés, hogy még külön egy egész fülecske is van neki..nem semmi:D

Egyébként borzasztó gördülékeny, olcsó, és gyors az ügyintézés.
Az otthoni 2-3 hónap tanfolyamra járás ugye már kiesik. Aztán nem 3-4 vizsga, külön napokon meg 2 hét várakozással. Hanem besétálsz ebbe a Közlekedési Központba, időpont nélkül, elmondod mit szeretnél, leadod a papírjaid, kapsz egy sorszámot. Vársz maximum 15 percet, amikor ügyintézőhöz kerülsz, aki megcsinálja az adatlapod, kikérdezget minden féléről, majd a kis monitorja melletti dobozba hajolsz, ahol 5 másodperc alatt megtörténik a szemvizsgálat, leolvasol 3 sort, villognak valami fények, és pákk, átmentél a szemészeti szűrővizsgálaton. Nem ám beutaló a háziorvostól, meg időpont, meg 2 óra váróteremben ücsörgés.
Ezután befizeted a 30$-t, ami kompletten az összes vizsgadíj, regisztrációs és kiállítási díj. (és ha esetleg megbuknál, még egyszer neki futhatsz ingyen.) Otthon 30$-ból (6500-7000 Ft ) mondjuk örülhetsz, ha egy részvizsga megvan.
Amikor fizettél, a kezedbe nyomják a KRESZ tesztet, leültetnek egy elkülönített vizsgarészhez, ahol szépen bekarikázgatod, amit be kell.
(azt mellékesen mesélném csak, hogy ilyen kaliberű kérdések voltak: "Hogyan előzhető meg az ittas vezetés?"
a) kevesebbet iszom
b) csak sört iszom
c) nem iszom
:D:D:D )

Amikor bekarikázgattad a válaszaid (ez mondjuk elég őskori az otthoni érintőképernyős vizsgához képest), leadod, 10 percen belül kijavítják, szólítanak és ülnek be veled a te saját kocsiba, és nyomhatod a vezetős részt. Negyed óra vezetés (amit én végig dumáltam a vizsgáztatóval, hogy hogyan meg miért jöttem, stb.), gratulálnak, vissza kísérnek az épületbe, lefényképeznek, vársz még 10 percet és a kezedbe nyomják a kész jogosítványodat, érvényes 10 évig.
Na hát ennyi. Nem ilyen-olyan hivatal meg illeték, meg sorszám, meg két hét postázási idő.

Ez az egész procedúra maximum 1,5 órámba (nem 3 hónapba) és 30$~7000 Ft-omba (nem 150-200 ezer Ft-ba) került. És ez aztán valami hihetetlenül felemelő érzés volt:)

A következő izgalmak, amik még itt rám várnak vezetés terén az lesz, amikor beköszönt majd a "-30 fokos, egy éjszaka alatt 3 méter hó esik" tél. Na hát azt még megnézem majd magamnak, és ha azon is túl vagyok, akkor már tényleg hegyen-völgyön-tűzön-vízen is:)